Halloween

A múlt hétvégi parti jól sikerült. A lányainkról persze eddig is sejtettük, hogy boszorkányok.

Képek a diavetítésben.

hallgatnivaló

Ha valaki szeretne egy szép éneket hallgatni:

http://www.youtube.com/watch?v=XAJbMcQRfy0&feature=related

Gyászhír

Fájdalommal tudatjuk, hogy hosszú betegség, de rövid szenvedés után elhunyt Bobby, a szomszédlány nyuszija. A tragikus esemény annyira megviselte a kislányt, hogy hosszú perceken át zokogott, miközben a részleteket mesélte Andinak. A szomszéd kislány egyébként huszonvalahány éves, anyukájával él, így aztán érthető hogy a nyulak (merthogy több is van belőlük...) fontos szerepet töltenek be életében.

Bobby-nak különös betegsége volt: a metszőfogai keresztharapásban nőttek, tehát az alsók kifelé, a felsők pedig befelé. Ez a táplálkozásban nem hátráltatta a tapsifülest, viszont mivel a fogak nem koptak rendesen, rendszeres műtétre szorult, amikor a fogakat lecsiszolták. A műtét altatásban történt a fájdalommentesség céljából. A legutolsó altatásból azonban nem ébredt fel és szívinfarktusban elhalálozott.

Kinga nagy barátja a szomszédlánynak (a korkülönbség ellenére is) és a nyusziknak is, emiatt kicsit félve közöltük vele a hírt. Ő azonban csak megrántotta a vállát és már ment is vígasztalni a szomszédba: közölte a lánnyal, hogy milyen jó, hogy Bobby felment a Mennybe, mert így az angyaloknak is van egy nyuszijuk amivel játszhatnak. No, erre már a lány is felvidult.

Feltettem a nyári fényképeket. A nyaralásban (szinte) minden jó volt, tényleg jól éreztük magunkat otthon. Illetve a lányok még most is... legalábbis csütörtökig. Utána vissza a "klimatizált" Angliába és kezdődik Kingának az iskola.

A másik is kiesett...

fogdolgok

Néhány hete történt, hogy Kinga egy jó nagy almába harapott, majd a következő pillanatban felsírt, hogy fáj a foga. No, mi lehet az, ugrottunk oda és már láttuk is, hogy bizony mindkét alsó tej metsző lötyögősre vette a figurát. Ami azt illeti elég korán, a tankönyvek szerint még minimum 2-3 évet várhattak volna. A fogak persze nem olvasnak könyveket, így a maguk tudatlan módján már most nekiálltak felszívódni.

Az elmúlt két hétben a két metsző össze-vissza kóválygott kislányunk szájában, hol jobbra, hol balra vándoroltak. Tegnap este már leraktuk Kingát aludni, pár perccel később azonban szipogást hallottunk fentről. Ott állt a lépcső tetején.

- Mi a baj Kinga?

- Mozog a fogam.

- Igen, tudjuk, de hát miért sírsz?

- Azért mert én már olyan nagy vagyok, hogy mozog a fogam.

Ötévesen meghatódott.

Ma Kinga mosolyogva köszöntött mikor hazaértem. Mosolyában egy aranyos kis hézaggal, az egyik alsó metszőfog helyén. A fog pedig egy kis borítékban jött haza az iskolából "Kinga's tooth" felirattal. A másik fogat elnézve annak a napjai is meg vannak számolva.

Angolok cselekedetei - furcsaságok a szigetről és lakóiról

Öltözködés, másképp...

Három rádióhír az elmúlt hónapokból:

Egy angliai régióban öt iskola közös nyilatkozatot adott ki, melyben megkérik a szülőket, hogy reggelente ne pizsamában vigyék a gyerekeket iskolába. A félreértés elkerülése végett: nem a gyerek volt pizsamában, hanem a szülő! A riporter rákérdezett, hogy ez komoly-e. Az iskolaigazgató pedig azt válaszolta, hogy olyannyira komoly, hogy több anyuka délután is pizsamában ment a gyerekért.

Korábban a Teszkó is kifüggesztett egy feliratot egyes üzletei bejáratához. Hasonlóan arra kérik a vásárlókat, hogy ne pizsamában menjenek a pénzüket költeni.

Az utolsó hír sokkal szomorúbb. Egy skóciai iskola kérte a szülőket, hogy nézzék meg mit adnak gyermekeikre. Kerüljék a rövid szoknyát, illetve fiúk esetében a feszes nadrágot, ugyanis az iskola környékén ólálkodó pedofilok fotókat készíthetnek a gyerekekről. És ez még a jobbik eset.

Körzeti időjárás-jelentés

Fúj a szél. Nagyon.

Eső 10 mm esett márciusban és áprilisban összesen. A sziget kezd kiszáradni...

Wales április 28- május 2

...folytatás

A Wales-ben töltött idő számottevő része természetesen a gyermekek kordában tartásával telt. Minden napra jutott némi hiszti, jégkrémért könyörgés, folyóba vagy szakadékba majdnem beleesés, de ezeket kár is megírni. Akinek van csemetéje, tudja hogy ezek a dolgok mindennaposak. Mintahogy azt is tudja, hogy egy-két programnál többet tervezni felesleges és kivitelezhetetlen.

Így csak szép komótosan jártuk a vidéket, értékelve minden egyes helyet, ahová eljutottunk. Első nap a Brecon nemzeti park igazán vad hegyeit és erdeit jártuk (amik Andit Erdélyre emlékeztették, bár medvével nem találkoztunk). Természetesen a királyi esküvőt is követtük a tévében, márcsak illendőségből is, hiszen a helyiek is ünnepeltek. Országszerte utcabál kísérte a trónörökös házasodását. Micsoda különbség Edward király idejéhez képest!

A további napokon a Forest of Dean területén túráztunk, ami már angol területen van, méghozzá az általunk eddig látott Anglia legszebb részén. A lányok különösen élvezték a Perrygrove kisvasutat, ami egykor bányavasút volt, ma pedig minden megállója egy-egy játszóteret rejtett maga mögött. Nekünk szülőknek kedvencünk a Symonds Yat Rock hegycsúcsa lett, ahonnan a Wye völgyére több méföldnyi kilátás nyílik. Továbbá ezen a sziklafalon fészkelnek vad vándorsólymok és a helyi madárlesők segítségével bárki meg is figyelheti ezen csodás madarakat. De hogy teljes legyen a kép, elmentünk a Newent-i ragadozómadár központba is, ahol több száz fajt mutatnak be, és nemcsak ketrecben hanem röptetések formájában is.

Symonds Yat közelében volt az Amazing Hedge nevű sövényből kialakított labirintus, amiben az ember hosszan elidőzhet mire kitalál belőle (fonalat elfelejtettünk vinni...). Szintén itt található egy pillangó kert, ahol annyira barátságosak voltak a lepkék, hogy némelyikük ránkszállt, különösen a lányokra (érthető módon). Még egy érdekes helyet érdemes megemlíteni, ahol jártunk. Ez a Clearwell Caves, egy régi vasércbánya, ami helyenként természetes üregekbe torkollik. Az ember elindul lefelé a csillék vágányai mentén, aztán pedig mintha a föld gyomrában találná magát.

Wales április 28- május 2

"Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz."

Edward király ugyan eléggé pipa lett wales-i látogatása után (és mint tudjuk máglyára küldött ötszáz derék énekest), azért azt ő is láthatta, hogy a Brit Királyság egyik gyönyörű gyöngyszeme. Mi is láthattuk. Igaz, Wales-nek csak egy szűk szegletében voltunk, tulajdonképpen túráink nagy része angol területre esett. Mégis, amit láttunk az örömmel töltött el minket. Mondhatjuk, hogy három év alatt elég sok felé jártunk már a szigeteken, de családunk minden tagja egybehangzóan állította, hogy itt ennél szebbet még nem látott.

Wales egyrészt olyan mint Anglia: bal oldalon vezetnek, zöld a fű és az angol hivatalos nyelv.

Wales másrészt egyáltalán nem olyan mint Anglia: az utakon nincs tumultus, nemcsak a fű zöld, hanem vannak zöld erdők és hegyek is és az angol mellett a wales-i (welsh) is hivatalos nyelv. Tehát minden közlekedési tábla, városnév, bolti áru két nyelven van kiírva. Általános képlete a wales-i nyelvnek: négy-öt mássalhangzó (rengeteg "w") után egy "y" mint magánhangzó beszúrva. Több részlettel nem tudunk szolgálni, mivel a szavakat sem elolvasni, sem kiejteni nem tudtuk.

Egy cottage-ot béreltünk az öt napra. Szállásunk gyakorlatilag egy istálló és disznóól volt. Mielőtt azonban bárki elkezdene sajnálni minket elmondom, hogy az egykori istállót a tulajdonos család 21. századi szintre felújította, természetesen az eredeti stílusban, úgyhogy kívül-belül remek volt, semmire nem lehetett panaszunk. Az istálló-érzésből annyi maradt, hogy a lovak közvetlenül a házunk hátsó fala mögött laktak, esténként köszönthettük őket, amikor a rétről hazatértek. Bár Réka még inkább menekült előlük, Kinga nagy lelkesen simogatta és etette őket. A szállásadó család mellettünk lakott a főépületben, nagyon rendes emberek, mindenben segítettek. A cottage fekvése pont olyan volt, amire vágytunk: a falu végén, a legközelebbi szomszéd nagyjából ötszáz méterre, szemben hegy erdővel, a kettő között pedig a Wye folyó völgye (nem tehetek róla, de amikor ilyen helyekre érek, önkéntelenül mosolyogni kezdek). Éjjel olyan sötét és csend volt, hogy ha az ember felkelt, gondolkodnia kellett, hogy ébren van-e vagy még álmodik. Hajnalban pedig beindult a madárhadak füttykoncertje és erre ébredni igazán nagyszerű volt.

Ráadásul... még a nap is sütött !!! Mind az öt napon !!! Itt a felkiáltó jelek annak szólnak, hogy mi úgy indultunk útnak, hogy úgyis esni fog. Láttunk a tévében egy műsort előzetesen, ami arról szólt, hogy Wales-ben vannak olyan részek, ahol minden évben van legalább három hónap, amikor folyamatosan (tehát minden nap) esik az eső. Oké, az nyilván a tengerparti oldalon van, mi meg a délkeleti oldalon voltunk, de akkor is nagy szerencsénk volt.

(Megjegyzés: ez is jó példa arra, hogy nem szabad tévét nézni)

FOLYT. KÖV.

Húsvét

A húsvéti négynapos hétvégét (itt Nagypéntek és Húsvéthétfő is munkaszüneti nap) Yorkshire északi részén töltöttük. Az időjárással mi sem tudjuk mi történt, immár legalább 3 hete csodálatos tavaszi idő van, meleg (16-20 fok), napos és egy csepp eső sem esett. Amit Angliában gyorsan megtanul az ember: ha végre kisüt a nap, akkor azonnal indulni kell kifelé! Mindegy hová, csak otthonról el. Elég volt egész télen, hónapokon át otthon ülni.

Szóval bepakoltunk a kocsiba (ez mintegy három órás procedúra), aztán már mentünk is. A lincolni 20 fok lecsökkent 12-re mire Scarborough-ba majd Whitby-be értünk, a nyolc fokos zuhanás két és fél óra alatt kicsit morcossá tett minket. A város szépsége aztán visszahozta jókedvünket és az egész hétvége szépen telt. A Nyuszi természetesen Whitby-be is eljött a lányok örömére és a húsvéti mise után lehetett csokinyulat enni és játszani.

Scarborough és Whitby is szép, középkori hangulatú kikötővárosok, megszámlálhatatlan fish&chips üzlet és kocsma tarkítja a képet. A tengerpart Lincolnshire-el ellentétben magas és sziklás, Yorkshire belseje pedig hegyes-völgyes és vad. Nagyon szép. Képek a diavetítőn!

U.i.: továbbra sem állunk meg, jövő hétvége is hosszúhétvége (hála William és Kate-nek), ezúttal Wales-be utazunk.

Egy négyéves imája

Kinga ma reggel így imádkozott (angolul):

Jézus ott van a kereszten. Ne aggódj Jézus, nemsokára jön a Húsvéti Nyuszi!

Áldott Húsvétot mindenkinek!

Itt a tavasz! Az időjáráson ugyan még nem látszik, de a feketerigók régóta várt és oly' csodálatos éneke bizonyítja, hogy jön ez a habókos, virághozó évszak.

Angolok cselekedetei - furcsaságok a szigetről és lakóiról

...pénzkereső mesterségekről

Nagy-Britannia jóléti társadalomban szenved. Ennek egyik következménye, hogy emberek tömegei élnek meg olyan foglalkozásokból, melyek a világ kevésbé jóléti részein az éhenhaláshoz lennének csak elegendőek.

Egyik páciensem szülei például Landrover-fotósok. Utaznak a világban, és ahol éppen ilyen gyártmányú terepjárók versenyeznek, ott ők is jelen vannak és fényképeznek. Ebből él egy egész család.

Nyilván Magyarországon is léteznek hivatásos ablakmosók, de bevallom én ilyet soha sem láttam. Itt viszont a házak, sőt lakások ablakait szinte sehol nem a tulajdonos tisztítja, hanem az ablakmosó ember. Átlag két-három hetente. Lincoln nem egy nagyváros, de ablakpucoló vállalkozások százai specializálódtak erre a munkára. Az ár éppenséggel nem magas (az itteni fizetésekhez képest), de mi így is kellemetelnül éreznénk magunkat, ha ilyenért pénzt adnánk ki. Úgyhogy ebben is kilógunk a sorból.

A csúcs az érdekes foglalkozások kategóriában a Táblaállító Ember (T.E.). Az ingatlan eladások-kiadások szinte kizárólag ügynökségeken keresztül történnek. Ők pedig a házak elé szép színes táblákat helyeznek ki "For Sale" illetve "To Let" feliratokkal. De az ügynökségek nem ám maguk teszik oda a táblát, hanem a profi, a T.E. Mivel nemrég egyik szomszédunknál jelent meg, közvetlen szemtanúja voltam tevékenységének. Begördült egy hatalmas Transporterrel (oldalán hirdetve, hogy ő a T.E.), majd munkához látott. Precízen kimérte a tábla helyét a füvön, majd elővette szerszámát. Mármint azt, amelyikkel előfúrja a lyukat. Fúrt is egy darabig, majd a lyukba beállította a táblát. Igenám, de egyrészt borzasztó ferde lett, másrészt olyan ingatag, hogy az első szél kidöntötte volna. Ezt sasszemű emberünk is felismerte és elővett egy jó nagy gumikalapácsot hogy még mélyebbre kalapálja a táblarudat. Mintegy öt perc kalapálás után a tábla még ferdébb lett, viszont továbbra sem valami stabil. Ekkor T.E. úgy döntött, hogy új helyet keres, hátha ott puhább a talaj. Bizonyára a türelme is fogyott, mert mindenfajta próbafúrás nélkül, hanyagul ledöfte a táblát, és az csodák csodája úgy is maradt. Egyenesen és stabilan. Mindezt nagyjából húsz perc izzasztó munka után sikerül elérni. Kár, hogy nem vettem fel a kamerával, tökéletes példafilm lenne az angol körülményességről.

Erre nem számítottunk...

...legalábbis most még nem.

Kinga lányunk tegnap este (szó szerint) a következőt kérdezte:

"Apa, ha felnőtt leszek és nem akarok kisbabát szülni, akkor mit kell csinálni?"

Válaszom: "Kérdezd meg Anyukádat"

Jól van na, váratlanul ért a dolog.

Karácsonyi élmények

Kinga lányunk első nagyobb szerepét kapta, St. Mary, azaz Szűz Mária volt az iskolai betlehemes játékban. Az előadás jól sikerült, senki sem felejtette el a szövegét, illetve helyét a színpadon. Kingát utána napokig csak Mary-nek hívták az iskolában...

Megérkeztünk

Hosszú és fárasztó, de szerencsés és biztonságos utazás után megérkeztünk Lincolnba. Jó volt két hetet otthon lenni, legközelebb nyáron megyünk. Addig is marad a virtuális kapcsolat.

Minden jót nektek!

P.S. újévi ígéretem, hogy gyakrabban írok (írunk) a blogba idén