Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz."
Edward király ugyan eléggé pipa lett wales-i látogatása után (és mint tudjuk máglyára küldött ötszáz derék énekest), azért azt ő is láthatta, hogy a Brit Királyság egyik gyönyörű gyöngyszeme. Mi is láthattuk. Igaz, Wales-nek csak egy szűk szegletében voltunk, tulajdonképpen túráink nagy része angol területre esett. Mégis, amit láttunk az örömmel töltött el minket. Mondhatjuk, hogy három év alatt elég sok felé jártunk már a szigeteken, de családunk minden tagja egybehangzóan állította, hogy itt ennél szebbet még nem látott.
Wales egyrészt olyan mint Anglia: bal oldalon vezetnek, zöld a fű és az angol hivatalos nyelv.
Wales másrészt egyáltalán nem olyan mint Anglia: az utakon nincs tumultus, nemcsak a fű zöld, hanem vannak zöld erdők és hegyek is és az angol mellett a wales-i (welsh) is hivatalos nyelv. Tehát minden közlekedési tábla, városnév, bolti áru két nyelven van kiírva. Általános képlete a wales-i nyelvnek: négy-öt mássalhangzó (rengeteg "w") után egy "y" mint magánhangzó beszúrva. Több részlettel nem tudunk szolgálni, mivel a szavakat sem elolvasni, sem kiejteni nem tudtuk.
Egy cottage-ot béreltünk az öt napra. Szállásunk gyakorlatilag egy istálló és disznóól volt. Mielőtt azonban bárki elkezdene sajnálni minket elmondom, hogy az egykori istállót a tulajdonos család 21. századi szintre felújította, természetesen az eredeti stílusban, úgyhogy kívül-belül remek volt, semmire nem lehetett panaszunk. Az istálló-érzésből annyi maradt, hogy a lovak közvetlenül a házunk hátsó fala mögött laktak, esténként köszönthettük őket, amikor a rétről hazatértek. Bár Réka még inkább menekült előlük, Kinga nagy lelkesen simogatta és etette őket. A szállásadó család mellettünk lakott a főépületben, nagyon rendes emberek, mindenben segítettek. A cottage fekvése pont olyan volt, amire vágytunk: a falu végén, a legközelebbi szomszéd nagyjából ötszáz méterre, szemben hegy erdővel, a kettő között pedig a Wye folyó völgye (nem tehetek róla, de amikor ilyen helyekre érek, önkéntelenül mosolyogni kezdek). Éjjel olyan sötét és csend volt, hogy ha az ember felkelt, gondolkodnia kellett, hogy ébren van-e vagy még álmodik. Hajnalban pedig beindult a madárhadak füttykoncertje és erre ébredni igazán nagyszerű volt.
Ráadásul... még a nap is sütött !!! Mind az öt napon !!! Itt a felkiáltó jelek annak szólnak, hogy mi úgy indultunk útnak, hogy úgyis esni fog. Láttunk a tévében egy műsort előzetesen, ami arról szólt, hogy Wales-ben vannak olyan részek, ahol minden évben van legalább három hónap, amikor folyamatosan (tehát minden nap) esik az eső. Oké, az nyilván a tengerparti oldalon van, mi meg a délkeleti oldalon voltunk, de akkor is nagy szerencsénk volt.
(Megjegyzés: ez is jó példa arra, hogy nem szabad tévét nézni)
FOLYT. KÖV.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése